Megsérült a járműve – nem egy 25 éves Suzuki, sőt – és mert nem fizetett a károkozó biztosítója értékcsökkenést, kérelmet adott be a közjegyzőnek. Mert úgy tudta, hogy közjegyző előtti előzetes bizonyításos eljárás a bíróság eljárásával azonos hatályú, tehát a közjegyző előtti előzetes bizonyításos eljárásban keletkezett igazságügyi szakértői szakvélemény közokirat és korlátozás nélkül felhasználható polgári perben is. Kérte a közjegyzőt rendeljen ki igazságügyi szakértőt a bizonyítani kívánt tények – most itt a piaci forgalmi értékcsökkenés mértékének – megállapítására.
Biztosnak látszik a dolog?
A közjegyző gyakorlata olyan, hogy felhívja az általa alkalmasnak tartott igazságügyi szakértőket, és megkérdezi, hogy ki mennyiért készítené el a szakvéleményt, és a válaszolók közül nem a minőségi követelmények alapján – hiszen ennek feltárására vonatkozó kérdés elő sem fordul a felhívásban – rendeli ki a szakértőt. „A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt”.Nem árt tudni, hogy a 2008. évi XLV törvény hogyan rendelkezik:
25. § (1) A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.
(2) A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt.
(3) A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Idézzük fel a közmondást „olcsó húsnak híg a leve”!
A konkrét, az esethez tapadó minőségi követelmények figyelmen kívül hagyása természetesen oda vezet, hogy a konkrét munka megbízhatósága és szakmai színvonala pocsék – erre vannak példák.
Ha Öné a döntés, akkor figyelmen kívül hagyja a minőségi követelményeket, vagy tájékozódik, beszerez szakmai információkat, esetleg referenciákat?! Mert, ha nem, akkor miért is fordult közjegyzőhöz, amikor készíttethet magánszakértői véleményt is?
Az teljesen nyilvánvaló, hogy a minőségi követelmények mellőzése azt eredményezi, hogy a szakértői vélemény nemhogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készülne, hanem a jogvitában nem lesz se megvédhető, se felhasználható. Nem ártalmas a mégoly szabályozott működési-gazdálkodási rendszerükben is megpróbálni a mechanikus összegszerűség előnyben részesítése helyett, gondolkodni, ésakár további szakmai információkat, referenciákat beszerezni, tágítani döntésünk lehetséges kereteit, hogy a minőségi követelményeket, a gyakorlati időt, a szakmai referenciákat ne mellőzzük döntésünkben. Újat mondtam?
Mert, a szakértői tevékenység minőségének bármely oldalról történő veszélyeztetése, a korszerűség feltételeinek anyagi, vagy normatív korlátozása is, az alkotmányos jogok gyakorlásától fosztja meg az igazság felfedése igényével a hatóságokhoz forduló állampolgárt – tanította velem egyik mesterem néhai Dr. Szántó József, és ez ma is így igaz.
Elkészült a közjegyző előtti előzetes bizonyításos eljárásban a szakvélemény, és aki kérte, megkapja, de annak, aki kérte, honnan kellene tudni, hogy a szakvélemény megfelel mindenféle arra előírt jogszabályi és más követelményeknek?
Az „ördög” a részletekben rejlik!
Azt tudjuk, hogy az igazságügyi szakértők is különböző képességűek, gyakorlatúak és tudásúak, mint minden más csoport, és ha kapunk egy „szakvéleményt”, akkor az mennyire megbízható?
Folytatva a történetet, ott állunk a bíróság előtt és az ellenfél 1-2 órai munkával bebizonyította, hogy a nem peres eljárásban készült szakvélemény annyit sem ér, mint a papír, amire írták! Gyakorlatilag megfosztottak a legfőbb bizonyítékunktól a szakvéleménytől, és ott állunk „pucéran”, és ijedten, és mit lehet ilyenkor tenni?
Kérni az igazságügyi szakértői bizonyítást, mert az ellenfél is kéri.
Na itt vesztett emberünk, mert nyilván – aki tanult a közjegyző által kirendelt szakértő esetéből, és már figyelembe kívánja venni a minőségi követelményeket is – nem akarja azt a szakértőt kérni, akit az ellenfél javasol, az ellenfél pedig nem kéri azt a szakértőt kirendelni, akit emberünk javasol, ezért a bíróság rendel ki egyet.
Kit?
Tipikusan korábbi munkakapcsolat,illetve kollégák ajánlása alapján – nem én mondom, dehogy is, forrás a birosag.hu honlapról;
Igazságügyi szakértőkkel kapcsolatosszabályozás és feladatok,lehetséges eszközök az eljárás gyorsításaérdekében
Jelige: „kávé”
Bírósági általános igazgatási szekció 6. téma, 10. oldal, idézem:
„A szakértő személyének bíróság általi meghatározása tipikusan korábbi munkakapcsolat, illetve kollégák ajánlása alapján történik. Ennek következtében egyes szakértők bíróság általi kirendelése gyakorivá válik, ami a szakértő nagyszámú megbízásához és túlzott leterheltségéhez vezet, és aminek következtében a szakértő az új kirendelések határidőre való teljesítését sokszor nem tudja vállalni. Ugyanakkor a korábban még ki nem rendelt, vagy ritkán kirendelt szakértő korábbi munkájáról, munkadíjáról a bíróságnak nincs előzetes ismerete.
A bírák számára az igazságügyi szakértői névjegyzék elektronikus úton érhetőel, különlegesbetekintési jogosultságaa bíróságnak nincs, azaz a bírák ugyanazt az elektronikus felületet érik el és látják, amit bárki más.A szakértői adatbázis nem tartalmaz elegendőadatot aszakértőpontos szakterületére, a szakvéleményi témakörére nézve, arról meg semmilyen adat sem áll a bíróság rendelkezésére, hogy hány ügye van a szakértőnek, és így szakvéleményelkészítését milyen határidővel tud vállalni. Szintén semmilyen adat nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szakértőa kirendeléseit tudja-e határidőben teljesíteni, vagypéldáulhogyhány alkalommal került megbírságolásra a szakvélemény előterjesztésére vonatkozóhatáridőelmulasztása miatt.Az elektronikus szakértői névjegyzék felhasználói felületének használata körülményes és nehézkes, a névjegyzékben az adatok lekéréséhez a szakértőtkeresőbíráknak is ugyanúgy kódot kell begépelniük minden lépésnél, mint bárki másnak,amely a névjegyzékben való keresést nagymértékben megnehezíti.”
https://adoc.pub/igazsaggyi-szakertkkel-kapcsolatos-szabalyozas-es-feladatok-.html
NEM az alkalmasság, NEM a tudás, NEM a minőségi követelmények alapján, a munkakapcsolat, a kollégák ajánlása!
Tehát kinek kell tájékozottnak lenni? Bármennyire furcsa, de kutakodni kell. Vannak a kérdéskörben alkalmas személyek, igazságügyi szakértők, vállalkozások, ügyvédek, ügyvédi irodák, akik speciálisan az adott témakörrel foglalkoznak, ismerik annak apró részleteit.
Miért is idézzük fel a közmondást:„olcsó húsnak híg a leve”? Nézze meg a Magyar Mérnöki Kamara honlapján, hogy mennyi is a mérnökök díjazása, mert sok mindent tanulhat belőle.
https://mernokvagyok.hu/mernoki-dijszabas
Az igazságügyi szakértő, aki az ügyében eljárhatna nem csak mérnök, hanem szakmérnök, és még megfelel az igazságügyi szakértőkkel szemben támasztott követelményeknek is, tehát kiemelt mérnök, a díjazása is ennek megfelelő.
Mi tesz a kiemelt mérnök, a szakmérnök? Nem fogja lejáratni magát egy minősíthetetlenül pocsék, és felhasználásra alkalmatlan szakvéleménnyel, mert neki az NEM ÉRI MEG, hogy lejárassa magát a saját megbízói körében.
Tájékoztatásképpen, hogy miért nem olcsó a szakértő,Lente Csaba szakértő úr gondolatai 2014-ből:
„Azért, hogy konkrétumokkal is kiegészítsem az informatikát, mint alkalmazott tudományt felhasználó műszaki kollégáim hozzászólását, csak nagyságrendileg szeretném érzékeltetni, hogy számunkra, akik a számítógépek, mobil kommunikációs eszközök világában próbálunk a jogszabály betűjének megfelelni a tudomány napi állását tükröző eszközparkunk és módszereink vonatkozásában, mit jelent a jelenlegi díjazási környezet és ezen mennyire nem segít egy bevitt bármilyen korrekciós szorzó. A joggyakorlatban egyre inkább megkövetelt hiteles adatmentési eszközök közül az általunk használt célirányos hardver egyszeri beszerzési ára számítógépes adathordozók mentésére 1,6- 4MFt, gyártótól és szolgáltatástól függően. Évente kötelező szoftver audit, frissítés újabb minimum 1MFt. Okostelefonok, tabletek, stb hiteles mentésére alkalmas eszközök ára 2-5MFt. Nem említem a szakirányú gépi háttér és az általunk használt szakértői adatkutató, analizáló, speciális szoftverek költségének vonzatát, hiszen az „úgyis megvan” és folyamatosan megújul valahogy saját tőkéből, másképp nem is jelentkezik közénk a jelölt.”
Folytatva a történetet, elkészült a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye, és az Ön számára kedvezőtlen, és elavult megállapításokat tartalmaz.
Mit lehet tenni?
Na itt is észnél kell lenni, mert nem mindegy mit cselekszik!
Ahhoz, hogy egy a jármű kár-érték tárgykörben készített szakvéleményt értékelni tudjon, a részletes jogi ismereteken kívül részletes technikai ismeretekkel is kell rendelkeznie, ennek hiányában meg kell szereznie, vásárolnia ezeket az ismereteket. Másképpen nem lesz eredményes!
A történet vége, hogy emberünk vesztett kb. 5 – 8 millió forintot, fellebbezni nem lehet, perújítás kizárva.
De más sajnálatos esetek is előfordultak, mint, hogy autócserét kér a pert elvesztő peres fél, olyan szakvéleménnyel a kezében, aminek megállapítása, hogy „Az autó nem kelti új autó benyomását.”. Mert koszos volt, vagy leöntötték kromofággal? A szakvélemény, az nem mese, nem fogalmazás, nem esszé, hanem közokirat.
A közokiratnak vannak roppant egyszerű követelményei is, mint pld. a tárgy azonosíthatósága, amiről a köziratban ír a szakértő. Ha készül egy távoli kép egy személygépkocsi motorról – amiből gyártottak kb. 1.3 M db-ot – akkor biztos, hogy nem tudjuk, és a bíróság sem tudja, hogy arról a motorról készült, ami a per tárgya, vagy nem arról? Következmény a pervesztés.
A közokiratot készítő szakértőtől elvárják az igazmondást. Amikor bírósági tárgyaláson kijelenti a szakértő, hogy évente 8 000 autóbuszt szemlél meg és készít róla szakvéleményt, akkor kételkedjenek, a szakértő szavahihetőségében is, és a szakértői véleménye valóságtartalmába is!
2018. december 31.-én 19 134 db, 2024. december 31.-én 17 251 db autóbusz volt Magyarországon. Számoljanak: Egy autóbusz szakértői vizsgálata 1 munkaóra, a szakvélemény elkészítése is legyen igen alacsony időráfordítású, legyen 1 munkaóra, ez összesen 16 000 munkaóra egy naptári évben, amiből 1 napra (ami 24 órából áll) 43.84 munkaóra jut, nem is beszélve az úton töltött időről. Mintha képtelenség lenne?!